Sokszor érzem azt egy-egy tréningen, hogy saját magatoktól kell megvédeni Titeket.
Olyan ez, mintha Ti lennétek saját magatok vádlói, én meg önmagatokkal szemben a védőügyvédetek lennék.
Az intelligens ember olyan mértékben hibáztatja magát mások vétkeiért is, ami egyszerűen nonszensz.
Tessék már végre megérteni, hogy ha a másik hazudozik neked, és te erre bepipulsz, akkor ehhez jogod van.
Csak egy sík hülyének vagy egy zombinak nem fáj, ha becsapják.
Jogod van a saját érzéseidhez. Jogod van a saját gondolataidhoz. És ha a másik átvág téged, akkor az nem a te hibád.Viszont ha másodszor is megteheti, az már igen. Na ilyenkor van szükséged a velem való tréningre, mert képtelen vagy kiállni saját magadért, mert hogy nincsen, vagy elég gyenge az önbecsülésed.
Ma is a délelőtti tréningen ugyanezt kellett elmagyaráznom a tréningelőmnek. Az nem úgy kezdődött, hogy ő visszavágott. Ha vele rendesen bántak volna, akkor ő sohasem akad ki.
Azt is elárulom, hogy az ilyen esetek legfőbb tanulsága:
Egy tudatosságban alattad lévő embernek te soha sem fogsz tudni megfelelni, és hiába vársz el tőle dolgokat, mivel ő ott van lent, fel sem fogja, hogy árt neked. Nem tudja felmérni, mit tesz, mert hogy még nem tart ott, ahol te.
Tehát a tanulság az, hogy szinteden alul barátkoztál. Nem pedig az, hogy veled van a baj, hogyha a másik telehazudja a világot.
:) Tehát nem Te vagy a világ minden bajának okozója, nem neked kell vezekelni mindenki helyett. Te azért vagy itt, hogy ha nem tetszik ez a világ, csinálj belőle egy sokkal jobbat. Ám ez nem önmagad beáldozásával, hanem felemelésével kezdődik. És ez még csak a kezdet. Nincs más út.
Áldás: Csillátok